Bocsánat

Sziasztok!

Csak szólni szeretnék, hogy már csak egy két nap és fent lesz az új rész!
És hogy nagyon, nagyon sajnálom, hogy ilye sokáig várattlak benneteket.
De sürgős olvasi valóm volt és hát nem tudtam időt szakítani rá!
Remélem, megbocsáttok.
Puszi: Rose!

Hale testvére 5.rész

Menekülés a család elől. 1. rész.

Edward szemszöge:

- Bella, Bella Édesem! Nyugodj meg! – kérleltem.
- De hát ő az oka Edward!
- Tudom, de nem ez a megoldás! Tudom, hogy tudod!
- Igen! Igazad van! – mondta már nyugodtabb hangon. – Most egyedül szeretnék lenni! Bocsáss meg! – s ezzel elviharzott az erdőbe.
- Edward, köszönöm! – szólalt meg végre Emmett.
- Szerintem jobb lenne, ha te is elmennél egy időre. – válaszoltam lenézően.
- Igazad van! – és el is viharzott az erdőbe. Ki tudja hova, ki tudja mennyi időre? Mind a két kérdésre megkaptam volna a választ, ha bele nézek a gondolataiba. De most túlzaklatott vagyok ahhoz, hogy ilyenre koncentráljak. Végül 2-3 perc vívódás után úgy döntöttem nem érdelek mit ír a kislányom én akkor is utána megyek. El is indultam Forks és a repülőtér irányába ám hiába kerestem nem találtam sehol Nessie illatát. Így végül a ház körüli teljes erdőt végig kutattam mire rátaláltam a nyomára. Ám az teljesen az ellenkező irányba vezetett, mint amerre írta. Így végül visszasiettem a házhoz. Ahol szerencsémre még mindig csak Jasper tartózkodott.
- Jasper?
- Igen, Edward?
- Szükségem lenne a segítségedre!
- Persze bármiben számíthatsz rám.
- Nessie után akartam menni. De teljesen más irányba ment, mint írta.
- És én ebben, hogy segíthetek?
- Úgy hogy te elmész a rendes úton a reptérre, aztán ha szükséges Forks-ba.
- Rendben és te?
- Én követem az a nyomot, amit Nessie hagyott. Telefonon tartjuk a kapcsolatot.
- Rendben akkor induljunk.
- Oké! És Jasper.
- Igen?
- Köszönöm. – mondtam és már száguldottam is az illat irányába.

Bella szemszöge:

Elfutottam, már megint csak menekülök a problémák elől. Ahelyett, hogy vállalnám a következményeket a teteimért. Readásul nagyon csúnyán bántam Emmett-el hisz biztos nem szándékosan tette, amit tett. És Rose ezt biztos nem bocsátja majd meg nekem. Pedig már kezdtünk egész jobban lenni. Na és persze Edward. Legfőképp miatta kellet volna ott maradnom. Hisz neki is legalább annyira fáj az, hogy elment Nessie mint nekem. S a helyet hogy támaszt nyújtanék neki, mint ahogy azt az esküvőn megfogadtam, hogy jóban, rosszban együtt. Inkább elfutottam. Szörnyű Feleség vagyok! De legfőképp szörnyű Anya!

Edward szemszöge:

Már vagy fél órája futok ugyan abba az irányba. Jasper már egyszer hívott, hogy a reptéren van, és hogy érzi Nessie illatát. De én teljesen össze vagyok zavarodva, mert itt is érzem az illatát miközben Jasper meg a reptéren érzi. Ami két teljesen már irány. Nem értem miért csinálta ezt a kislányom. Ha, csak nem azért mert nem bízik bennem. Ebből is látszik, hogy szörnyű Apa vagyok.

Nessie szemszöge:

Érzem, hogy Apáék követni fognak. És azt is tudom, hogy a csapdám sem tart öröké. Valamit gyorsan ki kell találnom, ha nem, akarom, hogy megtaláljanak. Pedig már érzem, hogy valaki közeleg. Itt ülök, egy nagy tölgyfa alatt s azon gondolkodom, hogyan verjem át a családom. Ez igazán szánalmas. De azt hiszem meg van! Mivel csak egy családtag várható. Elkapok egy szarvas és ráadom, a kabátom meg jól átitatom a szagommal. Aztán útjára bocsátom. Én pedig az ellenkező irányba fogok rohanni lehetőleg, úgy hogy minél kevésbé, lehessen érezni az illatom. Így várhatóan a szarvast fogja követni nem pedig engem. Így lesz egy kis időm kitalálni, hogy mi legyen a következő lépés…..
S így is tettem, sikerült elfognom egy szarvas, ráadtam a kabátom, de előtte még jól bedörzsöltem vele szegény rémült állatott. És most rohanok, és reménykedem, hogy bejön a tervem.

Edward szemszöge:

Na, most erősebben érzem, az illatát talán most mégis beérem? De nem csak egy üres réten vagyok, ahol van egy nagy tölgyfa ahol a nyomok szerint jó ideig megpihent. De legalább azt tudom, hogy itt járt. Nem is olyan régen. Na de ideje tovább menni. Hát ez nem igaz! Kettéválik az út már megint. De melyiket kövessem? Az egyik délnek, míg a másik északnak megy. A déli erős illatú frissnek tűnik, míg az északit alig érzem, nem igazán gondolom, hogy friss lenne. Hát legyen, akkor délnek indulok. Remélem jól döntöttem.

Hale testvére 4.rész

Balszerencse!

Edward szemszöge:

Miután végre Nessie és Jasper is visszaért a vadászatból elindultunk haza.
Megnyugodva láttam, hogy Nessie-nek sokkal jobb kedve van most, mint az elmúlt pár napban bármikor. Sőt azt is láttam, hogy ennek fő oka egy kínos beszélgetés Jazz-al.
Nem tudom miért ért meglepetésként hisz számítottam rá, hogy beszélni fognak, de azt nem gondoltam, hogy kislányomnak ez ennyire kellemetlen élmény lesz majd…
Miután haza értünk Nessie felment a szobájába és felhívta Jake-t. Carlisle és Esme elmentek a kórházba, Rose elcipelte Emmett-et vásárolni. Míg én és szerelmem beiratkoztunk a suliba. Jasper otthon maradt. Mostanában alig mozdul ki szinte csak a suliba és vadászatkor. Kezdek nagyon aggódni érte. Nem akarom, hogy olyanná váljon, mint én Bella előtt. Pedig nagyon jó úton jár e felé. Velünk sem nagyon beszél. Az egyetlen, akivel még is, az Nessie sőt, amikor vele van még mosolyogni is képes. Szerintem ő nem veszi észre, hogy mennyire nagy hatással van rá a kislányom. Már, mint a szó nem azon értelmében inkább úgy, mint egy nagyon, nagyon jó barát, míg mi csak vagyunk. Minket is szeret, és a családjának tekint, de velünk nem találja meg azt a hangot, mint vele. …..
Mikor haza értünk a nappaliban találtuk Nessie-t amint épp neki akar támadni Emmett-nek.
- Emmett most fejezd ezt be vagy én fogom be a szád!- ordította Renesmee.
- Ugyan már ne légy ennyire haragos. Esküszöm, hogy legközelebb nem fogom megzavarni a ti kis légyottotokat.
- Na, itt a vége!- És Emmett egy hatalmas csattanással átszakította a falat Nessie segítségével.
- Ez nem volt túl kedves!- röhögött tovább Em.
- Most azonnal hagyjátok abba!- Szóltam közbe mikor kislányom újra támadni készült.
- Jó!- kiabálta Nessie majd felrohant a szobájába minek ajtaja hatalmas erővel csapódott be.
- Mit csináltál már megint?- kérdeztem.
- Hogy én, én nem csináltam semmit. - mondta Em de a gondolataiból kiolvastam, hogy mi történt. Így hát se szó se beszéd, csak felrohantam és kopogás nélkül berontottam Nessie szobájába. De ott legnagyobb megdöbbenésemre csak egy levél várt.





Apának és Anyának!


Nyugodjatok meg elmegyek Jake-hoz egy időre. Kérlek se engem se Emmett-et és végkép ne Jasper hibáztassátok vagy öljétek meg! Ha lenyugodtam majd visszajövök. Ne gyertek utánam.
Szeretettel: Renesmee.






- Emmett!- ordítottam el magam. Az említett és Bella azonnal ott termetek mellettem. Bella kikapta a levelet a kezemből. Míg én akkora pofont lekevertem Emmett-nek hogy megrepedt a padló, amire esett.
- Na, most már nagyon elegem van abból, hogy mindenki leüt. – dühöngött.
- Ez még semmi ahhoz képest, amit kapni fogsz, azért amit tettél!- mennydörögte ezúttal szerelmem.
- Na de miért? – kérdezte rémültem Em.
- Mert miattad elszökött a lányom!
- Hogy mi? – De ezt már szegény Emmett a levegőben mondta, mert szerelmem egy jókorát behúzott neki. Aminek köszönhetően már az udvarban ért földet.

Haletestvérek 3. rész

Vér cikki!!

Nessie szemszöge:

Láttam anyán, hogy mennyire furcsállja azt, hogy Jasperal jöttem. Bár ha jobban belegondolok apán és Jasperon kívül mindenki meglepődött. De tényleg azt értem, hogy apa kiolvasta a fejemből is így már nem volt neki meglepi de Jasper nem tudhatta, hogy miért vele megyek. Ha, csak nem azért mert már számított rá, de hát hogyan? Jaj, remélem nem értette félre az, hogy ma egész nap a nyakán lógtam és ezért már természetesnek vette, hogy vadászni is vele fogok. Na, ezt most jó ki főztem magamnak, de tényleg ha nem ezért akkor mi másért nem lepődött meg. Ez valahogy meg kell vele beszélnem sürgősen. De nem, nem gondolhatok ilyenekre hisz biztos, hogy tudja, hogy én nem azért jöttem vele. Meg, ha esetleg mégis így gondolta volna azt apa tuti, hogy nem tolerálta volna egy könnyen. A gondolatmenetemből Jazz hangja húzott vissza:
- Mire gondolsz?
- Ezt meg hogy érted? – kérdeztem zavarodottan.
- Óh, bocs csak éreztem, hogy először elmélyedtél valamiben aztán megilyedtél aztán elhatároztál valamit végül elbizonytalanodtál, megnyugodtál és végül a hangomra zavarba jöttél. És mindezt kb fél perc alatt, ami még egy vámpírnál is sok lenne. És gondoltam megkérdezem, mert nagyon kíváncsivá tettél. De nem muszáj, ha nem akarod. – mondta egy vigyor kíséretében.
- Jah tényleg elfelejtetem, hogy te mindent érzel. Szóval csak arról van szó – körítetem. Na, ezt most, mégis hogy a halálba kérdezem meg? Hisz nem mondhatom azt, hogy ugye nem érted félre azt, hogy mostanában állandóan veled vagyok, és hogy mi az oka annak, hogy nem lepődtél meg azon, hogy veled jöttem pedig még én magam sem tudom, hogy miért csináltam? Ez így vér cikki lenne, de nem húzhatom az idő ez így is kínos readásul érzi a hezitálásom ez egyszerűen pompás. Gyerünk Nessie mondj valamit. Szólalj már meg! – Na, szóval csak azon gondolkodtam, hogy te miért nem lepődtél meg azon, hogy veled jöttem. Meg hogy ugye nem érteted félre? – kimondtad te hülye idióta, hogy mondhattad ki így!
- Nem nyugodj meg nem értetem félre!- mondta mindezt, cseppet sem megnyugtatóan ugyanis egy hatalmas vigyor kerekedet ki az arcán!
- Ez egyáltalán nem vicces! – durcáskodtam.
- Jól van, na, Bocsi. Ami pedig a másik kérdésedet illeti csak azért nem lepődtem meg, mert számítotam rá.
- De.. de hisz az előbb azt mondtad, hogy nem érteted félre!
- Nem is értetem! Csak számítottam rá hogy nem édesányáddal akarsz majd menni! S a leglogikusabb választás én voltam! Minden szempontból.
- Jah tényleg hisz te stratéga vagy mindent kigondoltál, hogy nem gondoltam rá. – és ezzel be is fejzödöt a mi kis beszélgetésünk. Mind a ketten belemélyedtünk a vadászatba. Ő szokásához híven egy szarvas ejtet el még én egy medvét. Miután végeztünk elindultunk a megbeszélt helyre. De mint kiderült ahhoz képest, hogy úgy éreztük gyorsak voltunk mi érkeztünk utójára. Ami azért volt szomorú, mert így Emmett-nek volt mivel szekálni minket.

Írói: Nem fogom tovább folytatni, hogy ha nem kapok megjegyzéseket! Vagy írjatok erre a címre rose30@citromail.hu -légyszí!!

Sziasztok!
Csak azt szeretném megosztani veletek, hogy, van egy másik Blog aminek a tás szerkesztője vagyok és a barátnőm merengője van fent rajta ajánlóm minden Twilight fannak.
http://alice-bella-edward.blogspot.com/


Annyit még hogy a következő fejezettet holnapra ígérem.
Puszika!!

Szia Nessie!

Örülök, hogy meglátogattad az oldalam.
Remélem, tetszik a merengő.
A véleményedet nyugodtan küld el erre az e-mail címre: rose30@citromail.hu
Akár negatív akár pozitív.
Ja és ez másokra is ugyan úgy vonatkozik!
Puszika mindenkinek

Haletestvérek 2. rész

Bella!

Nem is tudtam hogy ennyi cuccunk van egészen mostanáig. Egész éjjel csomagoltunk és pakoltunk a kocsiba. Miközben Nessie nyugodtan aludt. Reggel mikor felébred mi már mind kész voltunk és csak arra vártunk hogy ő is kész legyen.
- Jó reggelt kicsim- mondtam neki bársonyos hangon.
- Jó reggelt anya!
- Éhes vagy?
- Min a farkas. – nevetett fel.
- Rendben akkor öltőz fel és reggeliz aztán pedig indulunk.
- Oké! De Jacob-tól nem köszönünk el?
- De amint reggeliztél el köszönsz tőle megyünk! – helyesbítetem.
- Oké!
- Na akkor oda lent várunk! – mondtam és kimentem a szobából. Renesmee nem sokkal később lejött és reggelizet aztán megjelent Jacob.

Nessie
Amint ki léptem az ajtón máris ott volt az én hercegem, Jake. Megölelt.
- Hiányozni fogsz. – mondtam
- Te is nekem! Nagyon vigyáz magadra! Amint tudok utánad megyek!
- Rendben vigyázok.
- Ajánlom is hogy vigyáz!
- És be nem mert csajozni nekem amíg nem vagyok itt!! Oké?
- Oké! De akkor te se pasiz be míg nem vagyok ott!!
- Oké majd csak az után! – mondtam tetettet mosollyal az arcomon ő is megeresztett egy mosolyt aztán megcsókolt olyan szenvedélyesen mint még soha az előtt. Úgy éreztem nem vagyok képes elereszteni de aztán Emmett hangos dudálására és kiabálására lettem figyelmes. Eleresztettük egymást és mentem a kocsiba amint beszálltam el eredtek a könnyeim örültem neki hogy sikerült még elötte eljönnöm Jake-től mert így nem látta a könnyeimet.

Edward szermszöge:
Az út meglepően gyors és csendes volt. Mindenki elgondolkodot valamin. Rose azon gondolkodot, hogy melyik szobának áljanak neki Esme-vel. Emmett azon törte a fejét, hogy milyen fogadással tudná megalázni Jasper-t. Jasper már nagyon várta hogy elmenjünk vadászni kíváncsi az ottani vadálományra. Esme már látta a fejében, hogy milyen bútorokat fog venni a házba. Carlisle a kórházra volt már nagyon kíváncsi. Nessie peddig nagyon hiányolkta Jake-t. Bella egyszer, egyszer megmutatta, hogy mi jár a fejében. Aggódot. Aggódot Nessie miatt, látta rajta hogy menyire fáj neki Jacob hiánya. Ő volt az egyetlen aki ígazán át tudta érezni mi is zajlódik le most a Lányunkba. De az út túl rövidnek bizonyúlt ahoz, hogy ezt mind átgondoljam. Leszáltunk és a hangos bemondó tájlkoztatot róla hogy kiszálhatunk a gépből. És így is tettünk. Hála annak, hogy mindent előre elrendeztünk a két kocsi amit béreltünk (persze csak addig amíg meg nem érkeznek a mieink) ott várt minket a reptéren. Mindenki beszált az autóba. Rose. Emmett, Nessie, Bella és én az egyikbe. Még Jasper, Esme és Carlisle a másikba.
- Mennyi idő még oda érünk? - kérdezte Renesmee. Végre valaki megtörte a csendet.
- Úgy egy óra. - Láttam a fejében, hogy nagyon várja, hogy oda érjünk. Reméli a pakolás majd eltereli a figyelmét.Bella hirtelen elővet egy CD-t a táskájából. Én kérdőn néztem rá.
- Nem bánod? - kérdezte szerelmem.
- Nem dehogy, nyugodtan. - És azzal a lendületel be is raktra a CD -t a lejátszóba. Legnagyobb meglepetésemre Debulsy szólalt meg. Egy hálás mosolyt küldtem Bella felé, majd elvesztem a zene hatása alatt. Már csak az tünt fel, hogy Carlisle lelasit majd megáll előtem, így én is hasonló kép tettem. Majd kiszálva megláttam újdonsült otthonunkat.

Bella szemszöge:
Megérkeztünk. Az új ház annyira más és mégis mennyire hasonlít a régire. Nem is tudom jobban leírni mint, hogy olyan Cullen-es. Nagy tágas terek sok üvegbetétt és mind olyan világos. Sokkal nagyobb mint a régi peddig az sem volt kicsi, de ez. Minden szóba kéttszer akkora. Readásul 3 plusz szoba is van.
- Edward ? - kérdeztem.
- Igen ?
- Miért van 3 plusz szoba ? Mert azt értem hogy egyik Nessie-nek, a másik Jacob-nak de a harmadik kié?
- A tiéd.
- De miért ? Nem szeretnéd hogy közös szobánk legyen? - kérdeztem kicsit rémülten.
- De csak gondoltam te is szeretnél egy saját szobát. - mondta kedvesem bünbánó arcal.
- Ezzen még nem is gondolkodtam. De tudod mit legyen nekem is lesz külön szobám. - mondtam egy hatalmas vigyorral az arcomon hogy ne legyen ilyen szomorú. De ténleg ez nem is olyan rossz ötlet néha ténleg jól tud esni egy kis magány. egy kis nyugalom. Meg ideje lenne találnom valami hobbit amit csinálhatok. Ezzek útán mindenki bele merült abba, hogy megfelelően berendezze a szobáját és a ház más részeit.l Az én szobám tenger kék lett. Szép kék és fehér bútorokkal. És aminek talán a legjobban örültem az a saját fürdőszoba. Ami úgyan csak kék árnyalatokban ponpázott. Nessie szobája narancssárag és főleg fehér bútorok voltak benne. A többiek szobája ugyan olyan hangúlatú lett. Miútán mindennel végeztünk elmentünk egy nagy családi vadászatra. Mikor megérkeztünk egy tisztásra mindenki párokba rendződött. Nagy meglepetésemre azonban Nessie nem velem hanem Jasperrel ment el.

Haletestvérek 1. rész

A Hale testvérek

A kezdet!

1. rész

Edward

Már 5 éve hogy Bella átváltozott ideje hogy tovább menjünk. Renesmee nem nagyon örül ennek, mert Jacob nem jöhet velünk hisz ő az Alfa hím, de viszont ő sem maradhat itt, hiszen még gyerek meg különben is velünk, a családjával szeretne élni. Ezért ez nagyon nehéz most neki. De muszáj már így is túl sokáig maradtunk itt. Skóciába költözünk egy Thurso nevű kisvárosba sokban hasonlít Forks-hoz csak ott például nincsenek Farkasok.
- Emmett? – kérdeztem.
- Igen mi van tesó. – bökőt a vállamba.
- Nem tudod, hol van Nessie?
- De kint a réten ott ahol az apja szokott, ha szomorú. – válaszolta egyszerüen.
- De hát miért szomorú?
- Megint összeveszet a kutyusával! – válaszolt Rosalie.
- Oh, értem!
- Szerintem jó lenne, ha megkérnéd Bellát, hogy beszéljen vele, ahogy láttam jót tenne neki! – mondta Rose aggódó arccal.
- Rendben megyek szólók neki. Köszi, Rose!
- Ugyan nincs mit! – válaszolta örömmel. Én meg felrohantam az emeletre egyenesen a szobánkba.
- Szia!
- Szia, Edward! Mi szél hozot? – kérdezte játékosan Bella!
- Csak szeretném, ha kimennél a rétre.
- Oké! De minek?
- Rose szerint jó lenne, ha beszélnél Nessie-vel. – válaszoltam fájdalmas arckifejezéssel.
- Megint összevesztek Jake-el?
- Aha de honnan tudtad?
- Mindig oda megy, ha szomorú, úgy ahogy az apja is szokta! – válaszolta mosolyogva.
- Hát elvileg rokonok vagyunk.
- Elvileg! De ki tudja, mi van a gyakorlatban! – mondta rossz színésznői képességével.
- Mindig is pocsék színésznő voltál és ez nem változott meg!
- Az lehet, de most jobb, ha megyek. – mondta és egy csókot, nyomot a számra majd elviharzott.
- Szia!- mondtam a nagy semmibe. De ekkor hirtelen nagy röhögésre lettem figyelmes és hátra fordulva megláttam Emmettet, aki majd meg fulladt a nevetésben.
- Mi ilyen vicces?
- Te! – válaszolta nemes egyszerűsséggel.
- Mert?
- Ha láttad volna magad, ahogy teljesen el vagy bódulva Bellától és a nagy semminek köszönsz hát komolyan egyszerűen nagyon. – mondta miközben igyekezet nem megfulladni. És mivel enyire viccesnek találta belenéztem a gondolataiba és valóban még én is elnevetem magam a jeleneten.


Bella

Miután Edwardtól eljöttem elkeztem futni a rét felé ahol remélhetőleg a kislányom van.
És valóban pár percen belül oda értem és ott volt a rét közepén felhúzót térdekkel arca könnyel volt teli. Azonnal oda futottam és leültem mellé úgy hogy közben meg tudjam ölelni.
- Mi történt már megint? – kérdeztem miközeben még szorosabban öleltem.
- Semmi! – vágta rá.
- Akkor másképp min vesztetek össze?
- Azon hogy elköltözünk!
- Oh, hát igen ez várható volt.
- Ház ezzel nem megyek sokra.
- Tudom, de értsd, meg neki itt kell maradnia neked meg velünk kell jönnöd.
- Én megértem, de ő nem mert, hogy „ő nem tud távol lenni tőlem pár órára sem nem hogy napokra vagy hetekre”. – mondta kislányom könnyeivel küszködve.
- De figyel neki te vagy a mindene csak félt.
- Tudom és én is nagyon szeretem, ezért akarok hozzá menni.
- Na, akkor szerintem még jót is fog tenni nektek ez a kis külön lét.
- Ezt meg hogy érted?
- Hát tudod nekem meg Apádnak is volt olyan, hogy külön kellet lennünk egy kis időre vagy nagyobbra, de ezzel csak erősebb lett a kapcsolatunk. – próbáltam bíztatni és úgy láttam, hogy sikerül is.
- Ezt most komolyan mondod? – kérdezte szipogva.
- Igen!
- Akkor azt hiszem megint beszélnem kéne Jacob-bal.
- Azt bízd, csak rám te menj és aludj egyet.
- Oké az ténleg jól esne.
- Na, akkor induljunk. – és abban a pillanatban már suhantunk is a ház felé.
- Sziasztok-, köszöntünk egyszerre Nessie-vel.
- Sziasztok!
- Én akkor megyek is. Jó anya?
- Persze menj csak én is mindjárt indulok. – mondtam aztán Nessie még bólintót, egyet és elment a szobájába.
- Hova is mész? – kérdezte Edward miközben magához húzot.
- Jake-hez
- Na, ne már! Minek mész ahhoz a döghöz?
- Nyugi csak a lányunkkal kitaláltunk valamit és ezt szeretném most megosztani vele is.
- Ezzel könnyebb lesz Renesmee-nek?
- Igen!
- Akkor menj! Majd csak túlélek pár órát nélküled!
- Szia! – nyomtam egy csókot az arcára és már mentem is hogy beüljek a Vovo-ba és lemenjek, la Pus-ba. Hipp hopp ott voltam. És mikor kiszálltam a kocsiból ott volt Jake.
- Szia, Bella!
- Szia!
- Minek köszönhetem a látogatásod?
- Beszélni szeretnék veled. – mondtam szigorú hangon és láthatóan ez meglepte Jake-t.
- Oh ha Nessie-ről van, szó esküszöm, hogy nem direkt bántottam meg.
- Elhiszem, de attól még rosszul eset neki és nekem is. Na de mindegy most ebbe ne mélyedjünk bele. Azért jöttem, mert beszéltünk Nessie-vel és arra jöttünk rá, hogy most egy kicsit külön lesztek, de attól még jegyesek csak külön lesztek egymástól, de bíz, bennem ez csak erősíteni fogja a kapcsolatotokat. És különben is pár nap múlva úgyis jössz látogatóba. Nem?
- Ezt elhiszem és igen valóban menni fogok.
- Na, akkor nincs itt nagy baj!
- Nincs csak nekem az a pár nap is nagyon nehéz lesz.
- Ezt tudom és megértem, de nem segítene, rajta ha telefonon minden nap beszélnétek meg ilyesmi?
- De szerintem segíthet, ha nem is sokat, de legalább tudni fogom, hogy biztos jól van.
- Na, akkor ezt megbeszéltük holnap egész nap a tiéd lesz, és azt csináltok, amit akartok és holnap után meg indulunk Skóciába. Oké?
- Igen az nagyon jó lesz!
- Na, akkor ezt megbeszéltük!
- Aha.
- Szia!
- Szia! – köszöntünk el egymástól én pedig még jobban sietem haza, mert már nagyon hiányzott a családom társasága és persze Edward társasága. De nem sokkal később megérkeztem és siettem be a házba. A nappaliba érve láttam, hogy mindenki ott van Rosalie, Emmett, Esme, Carlisle és Jasper de Edward és Nessie sehol.
- Sziasztok, hol vannak Edward-ék?
- Nessie a szobájában van Edward meg nézi, ahogy alszik. – válaszolta Jasper.
- Rendben!- mondtam és már indultam is hogy megnézem őket.
- Szia, Bella!
- Szia, Edward! Mióta alszik?
- Mióta elmentél de ténleg nagyon siethettél még nincs egy órája, hogy elmentél!
- Hiányoztatok!
- Te is nekünk! Na és sikerült megbeszélni a kutyussal, hogy mi legyen?
- Aha, holnap után indulhatunk is.
- Na, az remek.
- Igen readásúl holnap csak ketten leszünk!
- Ezt meg hogy érted mi lesz Nessie-vel?
- Ne aggódj ő Jake-kel lesz utolsó napként legalább is egy időre utolsó.
- Na, akkor valami jó programot kell kitalálnom holnapra.
- Nekem van egy! – válaszoltam játékosan miközben ő az ölében ringatott. Nessie egyszer ébredt fel egész este akkor elmondtam neki, hogy mit beszéltünk Jake-kel és ő nagyon örült ennek a búcsú napnak. De aztán visszaaludt mi Edward-dal csak néztük és néztük egész este. Amikor már a nap feljött úgy 7 óra fele felkeltetem Nessie-t hogy öltözzön fel, mert mindjárt itt lesz Jacob. Mikor elkészült pont jött is Jake. Nessie pedig rohant is hozzá.
- Szia, Anyu! Szia, Apu.
- Szia, kicsim – mondtuk egyszerre.
- Na, szóval mi a mai program?
- Hát nem is tudom nagyon csábító az, az ötlet, amit este mondtál. – mosolygott
- De…
- De jobb lenne, ha vadászni mennénk, mert holnap már nem lesz rá idő!
- Oké!- mondtam savanyúan. Az egész napot vadászattal töltődtük. Este értünk haza, gyorsan rendbe szedtük magunkat aztán vártuk, hogy mikor jön már haza Nessie. Már 9 óra is elmúlt mire haza jött. Teljesen ki volt merülve, de azért még alvás előtt megfürdőt aztán meg, megköszönte, hogy összehoztam nekik ezt a mai napot. Edwad-dal ma este nem néztük, ahogy alszik, mert össze kellet pakolnunk, hogy holnap már reggel indulni, tudjunk.